Mi az az NDK?

Az NDK, szép hivatalos nevén a Német Demokratikus Köztársaság, a köznyelvben gyakran csak Kelet-Németország, egy 1949. október 7. és 1990. október 3. között fennállt államalakulat, amely a mai Németország öt tartományát (Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Szász-Anhalt,Türingia, Szászország) és fővárosát, Berlint foglalta magában. Németország másik felében ezalatt az NSZK, a Német Szövetségi Köztársaság, vagy Nyugat-Németország létezett.

ddr_map.jpgNémetország mai térképe a mai tartományok határaival. Zölddel az egykori NSZK, kékkel az egykori NDK területe.

A múlt századi történelemben, politikában jártasabbak már fel is kapták a fejüket Berlin említésére, és nagy levegőt vettek a kommenteléshez, hogy jelezzék, Berlin nem volt az NDK része, és bizonyos értelemben igazuk is van, de erre majd egy későbbi posztban visszatérünk, többször is.

A két Németország külső földrajzi határait a második világháború vége felé, 1945. februárban megtartott Jaltai Konferencián határozták meg. Népszerű narrációja az ott történteknek, hogy a szövetséges hatalmak felosztották egymás között a háború előtti Németország területét, így négy megszállási zónára szabadalva azt.

Ez azonban nem pontos. Az alábbi térképen látszik, hogy volt egy ötödik "megszállási zóna" is, a mai határoktól keletre (a térképen világos sárgával). Ennek jelentős részét Lengyelországhoz csatolták, elsősorban azért, hogy a Szovjetuniónak ne kelljen visszaadnia a háborúban megszállt lengyel területek jelentős részét. Lengyelországot ezzel gyakorlatilag arrébb tolták nyugat felé, nagyjából 150 kilométerrel, német területekkel kárpótolva őket a keleten elvesztettekért.

ddr_map2.jpgNémetország II. világháború utáni felosztása (forrás: Wikipedia)

Egy kisebb területet azért a Szovjetunió is kiharapott magának ebből a keleti falatból, így jött létre a mai orosz enklávé, Kalinyingrád környékén. Nyugaton ugyanekkor a Saar-vidék került ideiglenesen fél-független státuszba francia felügyelet alatt, egészen 1957. január elsejéig, amikor a terület csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.

A fennmaradó területetre már valóban igaz, hogy négy megszállási övezetre oszlott. Délen (illetve ide tartozott az északi Bréma és Bremerhaven) az amerikai, északon a brit, a francia határ mentén pedig a francia megszálló hatóságok irányították az életet. A keleti területeket a szovjetek kapták, ezen a területen jött létre a későbbi Német Demokratikus Köztársaság. Az államalakulat létrejöttét szokás bizonyos szempontból a hidegháború kezdetének tekinteni.

Az NDK

Az ország hivatalos neve:
- magyarul: Német Demokratikus Köztársaság (NDK)
- németül: Deutsche Demokratische Republik (DDR)
- angolul: German Democratic Republic (GDR)

Fővárosa:
jogilag Berlin (a hivatalos NDK terminológiában Berlin, Hauptstadt der DDR, azaz Berlin, az NDK fővárosa)
gyakorlatilag Kelet-Berlin

berlin.pngBerlin megszállási övezetei. A pirossal jelzett szovjet szektor lett az NDK de facto fővárosa, bár az állam a fennálló tényszerű helyzet ellenére a teljes Berlint tekintette annak. A francia, brit és amerikai zónákból jött létre később Nyugat-Berlin.

Területe:
108 179 km²

Közigazgatási felosztása:
Az 1949-es alkotmány még Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Szász-Anhalt, Türingia, Szászország tartományok (vagy szövetségi államok) és Berlin főváros szövetségi államaként definiálta az új országot, azonban a valóságban semmiféle önállóság nem jutott a tartományoknak. Sőt, az 1952-es közigazgatási reformmal 14 körzetet (Bezirk) hoztak létre, amelyek átvették a tartományok helyét, és 1958-ban végül meg is szünt a tartományi rendszer.

A körzeteket, vélhetően szándékosan, részben nem a tartományi határokkal egyezően hozták létre, ezzel is jelezve a tartományok (de főleg az ő autonómiájuk) időszerűtlenségét.

Az NDK közigazgatási körzetei, a Bezirkek:
Bezirk Rostock (egykori Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén)
Bezirk Schwerin (egykori Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén)
Bezirk Neubrandenburg (egykori Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén)
Bezirk Potsdam (egykori Brandenburg területén)
Bezirk Frankfurt/Oder (egykori Brandenburg területén)
Bezirk Cottbus (egykori Brandenburg területén)
Bezirk Magdeburg (egykori Szász-Anhalt területén)
Bezirk Halle (egykori Szász-Anhalt területén)
Bezirk Erfurt (egykori Türingia területén)
Bezirk Gera (egykori Türingia területén)
Bezirk Suhl (egykori Türingia területén)
Bezirk Dresden (egykori Szászország területén)
Bezirk Leipzig (egykori Szászország területén)
Bezirk Karl-Marx Stadt (egykori Szászország területén)
Berlin (a gyakorlatban Kelet-Berlin, Bezirk jogú városként)

bezirke.pngAz egykori NDK körzetei

Lakossága:
1950-ben 18,388 millió fő
1960-ban 17,188 millió fő
1970-ben 17.068 millió fő
1980-ban 16,740 millió fő
1988-ban 16.675 millió fő

Népsűrűség:
154 lakos/km²

Hivatalos nyelve:
Német
Nemhivatalos nyelvként, elsősorban Drezda és Cottbus környékén a nyugati szláv nyelvekhez tartozó szorbot beszélték és beszélik sokan, ennek hatása a beszélt német nyelvben is erősen érződik. Elsősorban a kiejtésben, de a szorb nyelv öröksége az errefelé családi és földrajzi nevekben gyakori "TZSCH" ötöshangzó is, amit egyébként simán "cs" hangnak kell ejteni.

Államforma:
népköztársaság

Országjelzés az autókon:
1973-ig D, majd DDR 

ddr_kfz.jpgKeletnémet országjelzés-tábla

Internetes TLD (top level domain):
.dd (sosem használták, ma már nem érvényes)

Hivatalos pénzneme:
1949-1964: Márka (Mark, DM)
1964-1967: A Német Jegybank Márkája (Mark der Deutschen Notenbank, MDN)
1967-1990: NDK Márka (Mark der DDR, M)
a köznyelvben végig Ostmark, magyarul Kelet-német Márka

1mark.JPGKeletnémet egymárkás érme

20mark.jpgKeletnémet húszmárkás bankjegy

Államfői:
Wilhelm Pieck (1949– 1960) - a Német Demokratikus Köztársaság elnöke
Walter Ulbricht (1960–1973) - a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke
Willi Stoph (1973–1976) - a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke
Erich Honecker (1976–1989) - a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke
Egon Krenz (1989) - a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke
Manfred Gerlach (1989–1990) - a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke
Sabine Bergmann-Pohl (1990) - a Népkamara elnöke

Kormányfői:
Otto Grotewohl (1949–1964) - a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke
Willi Stoph (1964–1973) - a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke
Horst Sindermann (1973–1976) - a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke
Willi Stoph (1976–1989) - a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke
Hans Modrow (1989–1990) - a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke

A fentiekben csak néhány alapvető információt olvashattok a néhány nap híján 41 évet megélt államról. Ezeket a későbbiekben természetesen alaposabban is kibontjuk, és lesz bőven itt nem érintett téma is bőven.

Ha kíváncsi vagy a folytatásra, a Facebook-oldalunkat követve könnyen értesülhetsz az új posztokról: